ÉGESD EL ÉS FELEJTS
Engedjétek meg, hogy elmeséljek nektek egy történetet. Nem fogom azt állítani, hogy szóról szóra igaz, azt rábízom a kedves olvasóra, hogy e felől véleményt alkosson. Mindenesetre remélem, hogy ő is ugyanolyan szépnek találja, akárcsak én.
HÓVIRÁG
Ahogy becsukódik mögöttem az ajtó és a sofőr a gázra tapos, megértem, hogy most már végig kell csinálnom. A busz befordult a sarkon – nem rohanhatok utána, hogy várjanak, nekem ez mégse megy, vissza akarok lépni.
 PÁLFORDULÁS
Brooke olyan gyorsan ment el otthonról, ahogy csak tudott. Mindenképpen el akarta kerülni, hogy meg kelljen hallgatnia anyja beszélgetését nővérével. Nagyon nem szerette azokat a szavakat, amelyek ilyenkor elhangzottak. Furcsa szavak, nem is igazán érti őket.
 SZÁLAK
Darcy Bucksworth aggódott. És a tény, hogy ez az elképzelhető legritkábban történik meg vele, csak sokkal jobban nyugtalanította. Nagyot nyelve még egyszer végigmérte a kipárnázott ajtót, de ezúttal sem sikerült megbékélnie a dologgal, amit tenni készült.
 A SZOMORÚ BOHÓC
Tisztában volt vele, hogy nagyon kell sietnie. Egyre csak rohant az emberek között szlalomozva, akik persze egyfolytában szidalmakat kiabáltak utána. Nem törődött vele. Minek, hogyha nem ér oda időben?
 TIZENHÁROM ÖLTÉS
A tetőn ajtónyitódás és –csukódás, majd sietős léptek zaja hangzott fel. Sarah álmosan felpillantott, de most még ez a semmi kis mozdulat is nagy erőfeszítésébe került. A feje ismét előrebukott, a szemét megkönnyebbülten behunyta, és felkészült, hogy nyugalomban folytathassa az eddig már kerek három alkalommal megzavart szunyókálását.